Magyarként Angliában

Magyarként Angliában

Nagy-Britannia a Brexit fogságában

2022. január 30. - Kozma Gábor

img_20210926_115216.jpgA kantinban ültem és hallgattam a BBC-t. Sose volt különösebben érdekes az adásuk, állandóan a háborúkkal, meg a terrorizmussal voltak elfoglalva, engem meg ez nem kötött le. De aznap valami fontos történt, Nagy-Britannia népszavazáson döntött az EU-ban maradásról vagy kilépésről. Izgatottan figyeltem az exit poll adatokat.

A raktárban 95 %-ban külföldiek dolgoztunk, lengyelek, bolgárok, románok, litvánok, de volt görög, spanyol és persze a Brit Nemzetközösségből idetelepült is. Magyarok csak kevesen. Ha valakit érintett ez a döntés, azok mi voltunk. Körbenéztem, de senki nem figyelte az adást, a telefonjaikat bújták az emberek.

Döbbentem fordultam az épp a barátnőjével chat-elő kollégámhoz.

- Te figyelj, ezek az angolok kilépnek az EU-ból!

- Ne szórakozz, az nem lehet!

- Pedig nézd meg, most adják az eredményeket. Persze ez még nem a végleges, de a tendencia egyértelmű, ki fognak lépni. 

- Hát csak gratulálni tudok nekik. És ki fogja pakolni itt majd a vécépapírt, meg kivinni az árut a boltokba ezért a fizetésért? Idáig se jöttek ide angolok dolgozni, ezután se fognak.

- Hm, kénytelenek lesznek, ha kitesznek minket innen, de akkor piszkosul meg kell emelni a fizetéseket, ha angolokkal akarnak minket helyettesíteni. Most menjek át a németekhez, újra tanuljak meg egy nyelvet?

- Beszélnek azok angolul.

- Hja, kb. addig míg alá nem írod a munkaszerződést. Remélem, hogy a britek mihamarabb rájönnek, hogy ránk továbbra is szükségük van. 

A 2016 június 23-án megtartott referendum végeredményeként az EU-ból való kilépés győzött. A kilépés-pártiak országszerte az utcákon ünnepeltek, a nagyvállalatok és a pénzügyi szektor vezetői pedig fogták a fejüket megdöbbenésükben. David Cameron, a miniszterelnök lemondott, követve az angol demokrácia íratlan szabályait, hogy vesztett népszavazás után távoznia kell a közéletből (de jó lenne, ha mi is itt tartanánk már), azóta se láttuk. Helyét párttársa, Theresa May, egy szimpatikus, középkorú hölgy vette át, pontosan tudván, hogy egy rendkívül bonyolult, nehézkes tárgyalási időszakot kell levezényelnie a kilépés tényleges időpontjáig és hogy ennek az elvégeztével az ő karrierjének is vége.

Bent a raktárban mindennapi téma lett a referendum, óriási bizonytalanságot okozva a külföldi munkavállalók között. Érezve ezt a cég vezetése, körlevélben próbált minket megnyugtatni: a munkánkra a továbbiakban is számítanak. Az angol font elindult a lejtőn, a referendum napján 400 Ft/font árfolyamról lebucskázott 330-ra, elvesztve közel 20 %-ot az értékéből, evvel feladva versenyhelyzetét a németországi fizetésekhez képest.

A BBC híradásai migránsok elleni attrocitásokról szóltak. A nacionalisták gyűlöletkampányának köszönhetően és a referendum eredményén felhergelt egyszerű emberek a problémáik forrásainak kikiáltott külföldi munkavállalókon vezették le a dühüket.  

Mindezeknek köszönhetően a magyar cég - akiken keresztül én is kijöttem - beszüntette a kiközvetítést az angol munkahelyekre, továbbiakban magyarok nem jöttek hozzánk új kollégának. A lengyel túlsúly is rohamosan elkezdett csökkenni, azon vettem magam észre, hogy hol az egyik, hol a másik lengyel cimbora búcsúpartiján vagyok, mentek új életet kezdeni Németországba, Hollandiába. Helyüket román és bolgár munkavállalók vették át, őnekik még így is Kánaán volt Anglia, az EU munkavállalóinak még nyitva voltak a határok.

Bár - mint Angliában élő és adófizető - szavazásra jogosult voltam, erre a referendumra nem mentem el. Egyszerűen nem vettem komolyan a BBC-ben hazugságokat fröcsögő szélsőséges nacionalistákat, nem érzékeltem abban a közegben, ahol éltem és dolgoztam semmi migráns-ellenességet, nem gondoltam, hogy a minden racionalitást nélkülöző ostoba demagóg szólamok ennyire hatni fognak. Bíztam az angolok józan ítélőképességében. Mekkorát tévedtem. 

Innentől kezdve figyeltem a BBC-t, természetesen állandóan a kilépésről beszéltek, valahogy a terrorizmus is megijedt a Brexit-től, mert nem volt téma. Hosszas alkudozások után végre bejelentették, hogy az Angliában élő és dolgozó EU-s munkavállalók változatlanul maradhatnak, ha letelepedési engedélyért folyamodnak. Fellélegeztünk mindannyian, mégis csak szükségük van ránk, maradhatunk.

Többszörös halogatás és időpontmódosítás után végül megszületett a kilépés végleges dátuma: 2020. január 31, de ezt egy közel egyéves átmeneti időszak követte. Az EU és Nagy-Britannia között új együttműködési szabályok 2021. január 1-től kerültek végleges bevezetésre. Ettől az időponttól kezdve munkát vállalni csak munkavállalási vízum kiváltásával volt lehetséges, ami egy bonyolult és drága eljárás lett, és ami a képzetlen munkaerőnek gyakorlatilag megálljt parancsolt.

A raktárunkba új Kelet-Európai munkavállaló nem érkezett, lasszóval kellett emberekre vadászni az angol munkaerő piacon, hogy pótolják a kilépőket. A béreket soron kívül emelniük kellett, hogy fékezzék a fluktuációt, az árak emiatt nőttek, ezzel el is erodálva a béremelések pozitív hatását. A határokon bevezetett vámeljárásoknak, ill. a pandémia miatti karanténkáosznak köszönhetően rengeteg külföldi sofőr hagyta el Angliát, továbbfeszítve az addig is kínzó sofőr hiányt. Ennek a csúcspontja a 2021 szeptemberében kialakult 2 hetes üzemanyag hiány, mivel nem volt aki a kutakra kiszállította volna azt a finomítókból. A mindenhova autóval közlekedő angolok brutálisan szembesültek a Brexit hatásával. A helyzeten csak a hadsereg bevetésével tudott úrrá lenni a kormány. A boltokban áruhiány alakult ki, a megszokott termékekből hol volt, hol nem, emiatt felhalmoztak az emberek továbbnövelve a hiányt.

Azért pozitív fejlemények is történtek. A BBC végre újra a terroristákkal foglalkozott, a forint-font árfolyam visszaállt a régi szintre, a migráns-ellenességnek híre-hamva se volt, ahogy a Brexit-et megnyerő szélsőséges politikusoknak sem.

Boris Johnson, a jelenlegi miniszterelnök takarítgatja a romokat és próbálja eladni, mint Brexit-párti, hogy hej de milyen jó az EU nélkül. De erre én meg azt mondom, hogy az is hülye, aki ezt elhiszi.

 

A poszt írója az'Angol, ami neked biztosan kell!' nyelvkönyv társszerzője.

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://essentialenglish.blog.hu/api/trackback/id/tr4616918866

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása